A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke voltam. Ezután 1944-ben a háború alatt katona férjemmel együtt elvittek Németországba, majd szétválasztottak bennünket, én Neusesba, férjem Berlinbe került. Neusesban portréfestéssel tartottam fenn magamat és ott megszületett leányomat. A háború befejezése után férjem megkeresett és hazajöttünk. Öt évig gyermekemmel voltam otthon és a háztartást láttam el. Ezután kiállítási grafikus munkát végeztem 23 évig. Ötször volt önálló kiállításom, kétszer Dunavarsányban, és háromszor Budapesten. Többekkel együtt pedig sokszor. Munkáim egy része elkerült az Egyesült Államokba, Németországba, Franciaországba, Olaszországba, Dániába. Tagja vagyok a Művészek Rudnay Gyula Baráti Emléktársaságának. Elsősorban a portréfestést szeretem, de nagy élvezettel festek szép tájakat, és ha éppen olyan hangulatom van, szívesen foglalkozom ikonokkal. Biztos vagyok benne, hogy ameddig festeni tudok, addig élni is fogok.

Budapest, 2006. április 30.